1914 – hübrisz és hazug háború

Igen érdekes olvasmány a Romsics Ignác által összeállított Magyar történeti szöveggyűjtemény. Lássuk csak, milyen dokumentumok olvashatók 1914-ből, az első világháborút közvetlenül megelőző időből. Az idézett források jól rávilágítanak a magyar vezetés és közvélemény elbizakodottságára, hübriszére 1914-ben. Mi majd jól megbüntetjük a kutya Szerbiát, lesz még Belgrád magyar falu! Gyurgyák János kitűnő könyve, az Ezzé lett magyar hazátok szintén igen érzékletesen ecseteli az első világháború előtti nacionalista magyar elit elképesztő szellemi alkalmatlanságát, ostobaságát, vakságát, tudatlanságát. Azokét az emberekét, akik 30 millió magyarról, Bosznia és Bulgária magyarosításáról álmodtak, s akik oly megvetéssel tekintettek a Magyarországon élő más nyelvű kisebbségekre.

Az Új Lap cikke 1914. június 30., Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolása után. „De érezzük, jönnie kell a megtorlásnak…erős karunk kíméletlen lesz mindenkivel szemben.” Elvetemült szerbek, „kíméletlen lesz a megtorlás” – pedig hogy szerette a nép Ferenc Ferdinándot!

1914. július 7-én közös minisztertanácsi ülésre került sor Bécsben. Németország „nyomatékosan” támogatja Ausztria-Magyarországot abban az esetben, ha háborúra kerülne sor Szerbiával. Tisza István magyar miniszterelnök óvatosságra int, „nem támogatna egy előzetes diplomáciai erőfeszítések nélküli, meglepetésszerű támadást.” A hangsúly nem a támadáson van…Tisza azt is kijelenti, amíg ő a magyar miniszterelnök, nem járul hozzá Szerbia annexiójához, ami nyilván megnövelné a szláv elem súlyát a birodalomban. Tisza szerint nem Németországnak kell eldöntenie, hogy eljött-e az idő a csapásra. A magyar kormányfő román támadástól is tart.

Július 23-án Ausztria-Magyarország Szerbiához intézett jegyzékében tényként állapítja meg, hogy a szarajevói merényletet Belgrádban szőtték. Szerbia válaszjegyzékében (július 25.) együttműködését fejezi ki a szarajevói merénylet tisztázása kérdésében.

Ferenc József császár július 28-án hadat üzent Szerbiának. A képmutató kiáltvány szerint a császár mindig is békére törekedett, de „egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei kényszerítenek”. A kiáltványban az a hazugság olvasható, hogy Szerbia elutasította az együttműködést.

Hazug indokkal indított háború volt ez tehát, ez ilyenek pedig általában vereséggel szoktak végződni.

(https://nepibaloldal.blog.hu/2014/05/07/1914_hubrisz_es_hazug_haboru)