A Forma-1 agóniája (2014)

Olvasom az indexen, hogy jelentősen visszaesett a Forma-1 nézőinek száma globálisan. Nem csodálom. Valaha én is néztem a Forma-1-et, mint szinte minden gyerek (emlékszem, Nelson Piquet volt a kedvencem, mások meg fanatikus Prost- vagy Senna-rajongók voltak), de ma már felnőtt fejjel unalmasnak találom.

A Forma-1 persze nemcsak azért válik érdektelenné, mert az ember felnő. A Forma-1 egész „kulturális kódja” jelentős változáson ment keresztül az elmúlt években.

A Forma-1 a hőskorban, a második világháború után, egészen a legutóbbi időkig mintegy a fejlett Nyugat egyik szimbóluma volt. A „száguldó cirkusz” a csúcstechnikát, a versenyt, a kockázatot, a profi szervezettséget demonstrálta. Egyfajta civilizatórikus missziója volt, mint régen a vasútépítéseknek. Amikor 1984-ben Magyarországon is elindult a Forma-1, az több volt mint sportesemény. Azt hirdette, hogy hazánk is egy kiválasztott klub tagja, méghozzá a zömmel fejlett (nyugati) országokat tömörítő klubé.

Mostanra ez megváltozott. A Forma-1 már egyáltalán nem a Nyugat és a fejlett világ attribútuma.

S valóban, ha megnézzük, pl. 1978-ban 16 futam döntött a világbajnoki cím sorsáról, ebből 14-et a „fejlettnek” mondható világban rendeztek, s csak 2 futam volt a „harmadik világban” (Argentína és Brazília). 2013-ban 19 futamot rendeztek, ebből 10 zajlott fejlettnek mondható országban. A Forma-1 teret vesztett Európában, megjelent viszont Ázsiában (Malájföldtől Kínáig). Ezzel a Forma-1 korábbi varázsa és „civilizációs” jellege is jelentősen megkopott.

Másrészt a technika állandó tökéletesedése miatt egy-egy istálló kiemelkedő előnyre tett szert, dögunalomba fullasztva a versenyeket. Hogy a „technikával lépést tudjanak tartani”, folyamatosan változtatják a szabályokat, ami túlszabályozottá, bürokratikussá, követhetetlenné teszi az egész versenyfolyamot.

Persze a Forma-1 még sokáig ellesz, talán újabb ázsiai piacokat is meghódít, és minél tovább terjeszkedik, annál jobban nyújtja el agóniáját. Mert hát ez agónia. Mint a Római Birodalom bukása. Az is akkor kezdődött, amikor Róma határai a legmesszebb értek.

(https://nepibaloldal.blog.hu/2014/02/04/a_forma-1_agoniaja)