Közeledik a 2010-es választás. Teljesen világos, hogy az MSZP elveszíti kormányzati felhatalmazását, és az Orbán Viktor vezette Fidesz nyolc év után ismét hatalomra kerül.
Talán ezzel is összefüggésben aktivizálódnak az ügynökügyek. Ideje emlékeztetni arra a most hatalomra kerülőket, hogy a múltjuk terhelt, és bármikor előkerülhet róluk valami kényes anyag.
Még 2009-ben a kormány bizottságot állít fel annak a 18 (illetve 19) mágnesszalagnak a feldolgozására, amely a magyar titkosszolgálatok 1944 és 1990 közötti anyagait tartalmazza. A bizottságot Kenedi János történész vezeti. A mágnesszalagok léte már korábban is ismert volt a közvélemény számára is, ám 1990 után azt a dezinformációt terjesztették, hogy a szalagok olvashatatlanná váltak. A megtévesztés oka egyrészt az volt, hogy elriasszák a szaglászókat, másrészt hogy megnyugtassák az egykori hálózati személyeket, harmadrészt hogy fenntartsák a bizonytalanságot (e két utóbbi állítás a látszat ellenére nem ellentmondó).
A rendszerváltás korának két nagy politikai alakulata, a két évtized alatt törpepártokká zsugorodott MDF és SZDSZ választási szövetséget kíván kötni 2010-re. Az MDF 2006 után éles liberális fordulatot vett, Dávid Ibolya elnök mellett 2009 óta a neoliberális Bokros Lajos a párt arca, s a liberális szellemi műhely Political Capital vezetőjét, Somogyi Zoltán politológust kérték fel kampányfőnöknek. A tervek szerint az MDF lényegében beszippantaná az SZDSZ-t, melynek vállalható politikusai méltó helyet kapnának a (közös) listán. Az Index cikke szerint (Érik a nagy MDF-SZDSZ összeolvadás, 2010. január 12.) maga Gyurcsány Ferenc és a MSZDP-MSZP-s milliárdos, Kapolyi László segíti anyagilag az „ellenzéki” (valójában szavazataival a kormányt sokszor kisegítő) konzervatív/liberális MDF-et. A számítás nyilván arra irányul, hogy a pszeudokonzervatív párt szavazatokat vesz el a mérsékelt jobboldaltól. Hogy a Fidesz mellett horgonyt vethet egy másik jobboldalinak mondott párt is. A szélsőjobbos Jobbik – mely párt felfuttatásában egyes információk szerint Gyurcsányék szintén bizonyos szerepet játszottak – befutásával pedig már szervezetileg három részre oszolna a jobboldali tábor, megnehezítve így Orbán dolgát.
Boros Péter volt miniszterelnöknek mindenesetre sok volt az MDF liberális kalandja, és januárban kilépett a pártból.
A Bajnai-kormány idején mélyülő magyar-szlovák konfliktus Lengyelország figyelmét is felkelti. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter Budapestre látogatott, Bajnai mellett találkozott Orbán Viktorral is. A legfőbb téma a szlovákiai nyelvtörvény. Sikorski a közép-európai együttműködés fontosságát hangsúlyozza.
A Fidesz akkori fő külpolitikusa, Németh Zsolt az Indexnek adott interjúban (Megadja az állampolgárságot a Fidesz, 2010. január 31.) Szlovákiát bírálja az állami rangra emelkedett magyarellenesség miatt és Románia kisebbségpolitikájáról szól elismerően. Mára a szereposztás megfordult, a szlovákok a jó fiúk, a románok a rossz fiúk budapesti szemmel, de ne feledjük, hogy a magyar diplomáciának mindenkori érdeke, hogy Szlovákiát és Romániát ne egy lapon kezelje (ha úgy tetszik, megossza). A korábban heves oroszellenes megnyilatkozásairól ismert Németh most azt mondja, összefüggésben pártja 2009-es hirtelen „oroszbarát” fordulatával, hogy nincs helye érzelmi oroszellenességnek a magyar politikában. Ugyanakkor a tervezett Déli Áramlat gázvezeték felülvizsgálatát ígéri (nyilván nem tudja azt, hogy pár hét múlva a Fidesz-kormány majd hirtelen átáll a korábban hevesen bírált Déli Áramlat megvalósítása mellé) és atlantista pártnak mondja a Fideszt.
Közben dübörögnek a megszorítások Magyarországon. 2010 januártól megszűnik a segélyek kifizetése, illetve egy családban csak egy személy lesz jogosult segélyre.
(https://nepibaloldal.blog.hu/2020/02/29/magyarorszag_2010_januar)