Kiskunhalas 1982 – 1983

Az olajipar fellendülésével 1982-ben befejeződött az „Olajos hotel” felépítése Kiskunhalason. Május elején adták át az új szállót, mely színezett üvegablakaival igyekezett „korszerű” lenni, mégis ódivatúnak tűnt már az 1980-as években is (le is bontották a 2000-es években).

1982 elején alig vannak halasi hírek a Halasi Hírekben, lassan csordogál az élet (érdekes módon a lapban sokkal több a majsai információ).

Május 25-én az MSZMP köszönti Kádár Jánost 70. születésnapja alkalmából: „Amikor 1956-ban hazánkban veszélybe került a munkáshatalom, a pártnak az Ön vezetésével sikerült helyreállítania millióknak a szocializmusba vetett hitét és bizalmát. Így válhatott a mögöttünk lévő negyedszázad népünk történelmének legkiegyensúlyozottabb, korszakos eredményeket felmutató időszakává. […] Pártunk tagsága és népünk nevében szívből kívánjuk, hogy még hosszú ideig jó erőben és egészségben dolgozzék közöttünk, velünk, közös céljainkért, közös jövőnkért, szocialista hazánkért.” – olvasható az ünnepi köszöntésben.

Júniusban mutatják be a Kossuth utca teljes átalakításának tervét. Az utcát kiszélesítik, a világítást korszerűsítik. A régi város eltűnik, helyette új keletkezik. Talán ezért is volt aktuális a KISZ, a Gózon István Művelődési Központ és a Thorma János Múzeum felhívása, amelyben régi halasi fényképek gyűjtését szorgalmazták.

1982 nyarán adják át az új aranygömbös szökőkutat a város főterén. Sajnos a négy aranygömbös kútról pár hét alatt lekopott a csillogó réteg, majd zöld moszat lepte be az építményt. A szökőkút, bár nem csúnya kialakítású, de eléggé kis méretű volt, s tényleg nem nagyon illett a főtér arculatához, nem véletlen, hogy 2008-ban „száműzték” a Városháza elől a Kossuth utcai lakótelepekhez, majd 2016-ban az „aranygömböket” is levették az alkotásról.

Júliusban arról tanácskoztak a városvezetők, hogyan fog kinézni Kiskunhalas – 2010-ben! Elég optimista képet rajzoltak fel: a prognózis szerint a város lélekszáma növekedni fog, a fiatalok és dolgozók száma 17 ezer lesz 1995-ben. A növekvő népesség miatt szükséges további új lakások építése az elavult otthonok helyett, a következő években fokozott mezőgazdasági konjunktúra várható (az export növelése). E tervek valószínűleg be is teljesedtek volna, ha minden marad a megszokott módon, azaz megmaradnak a biztos piaccal rendelkező szocialista nagyüzemek és téeszek, s ha megmarad a mindent felszívó feneketlen (és persze fizetőképes) szovjet agárpiac, a szocialista világrend és életforma. De végül minden másképpen alakult, és a rendszerváltozással az 1970-es években némileg erőltetett formát öltő, „faluromboló”, kis területre nagy népességet koncentráló urbanizáció társadalmi-gazdasági alapjai megszűntek, és a népesség azután nemhogy nőtt, de erősen csökkent. Az 1970-es, 1980-as években született gyerekek jelentős része „feleslegessé” vált a rendszerváltás bekövetkeztével, a nagyüzemek és téeszek megszűnésével.

Ősszel megkezdődik a Sóstó kotrása. Októberben javában zajlik a Kossuth utca régi polgárházainak bontása is. Az alábbi képeken látható régi polgárházak helyén szürke panelek emelkednek majd ki.

Fortepan

Október végén már jól látszanak a „KUNÉP”-ház körvonalai a Kossuth utcán. Ez az épületegyüttes már nem az 1970-es évek egyenházait idézi, hanem inkább valami német város régi emeletes házait, egyéni stílusú – szép – lesz. Ugyancsak 1982 őszén felújítják a katolikus templom tornyát is.

1982 decemberében – talán első alkalommal – karácsonyi köszöntő olvasható a Halasi Hírekben. Vincze Ferenc, a járási népfrontbizottság elnöke köszöntőjében a szeretetről, megértésről, családról írt, semmi politika. Az 1980-as évek elején azt láthatjuk, hogy az MSZMP hivatalos lapjában egyre több lett a kritika, de közben „rehabilitálódott” a tanyavilág, hangsúlyosabb lettek a tradicionális értékek. Valóban más idők beköszöntét jelezték ezek a fejlemények.

1983. január 21-én Lakatos Vince emléktáblát kapott a Baky-kastélynál, ahol idősek otthonát alakítottak ki. Az idősek nehéz helyzetére Lakatos Naplemente című filmje hívta fel a figyelmet – ezért az emléktábla.

1983 februárban megkezdődött a későbbi ÁMK helyén a „tereprendezés”, vagyis a régi Kossuth utcai polgárházak ezen szakaszának elbontása. Akkoriban nagy összegnek számító, 100 millió forintos beruházásban, két ütemben tervezték megvalósítani az új iskola és tornacsarnok felépítését. A fákkal gazdagon és szépen beültetett, a mainál keskenyebb Kossuth utca „modernizálódott”, kiszélesedett. Szeptemberben megkezdődött az új lakóépületek felhúzása az utca északi oldalán, ez lesz a szürke, egyhangú Kossuth utcai panelkomplexum. A Kossuth utca 1980-as évek elején eltűnő polgárházai a 19. század végén, 20. század elején épültek ki. (Halasy) Nagy József így írt a halasi Kossuth utcáról az 1910-ben megjelent Magyarország vármegyéi és városai című, Borovszky Samu által szerkesztett sorozat Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kötetében: „Meglep bennünket az új épületek sokasága, amik mind Halas vagyonosodásáról és felemelkedéséről beszélnek. Ahol néhány évtized előtt még alacsony parasztházak húzódtak meg a magas jegenyék tövében, ott ma díszes, modern házak épültek.” (Kiskunhalas // Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye).

Áprilisban indult meg a csólyospálosi avar leletegyüttes feltárása, melynek során előkerült a neves avar kori üveg ivókürt.

1983 nyarán a Kereskedelmi iskola leányai Fehértón tartottak három napos aerobic tábort. Az 1980-as évek elején Magyarországon is divattá vált a főleg a Jane Fonda által népszerűsített aerobic – vagyis egy nyugati eredetű kultúrfenomén. Az 1980-as években láthatóan megnőtt a nyugati utazások száma, melyekről a Petőfi Népe is szorgalmasan beszámolt („a mélykúti Lenin TSZ dolgozói Bécsben” stb.). Élénkültek a keleti-nyugati személyes kapcsolatok. A mélykúti TSZ dolgozók is láthatták, milyen a Nyugat, hogyan élnek ott az emberek – és természetesen szembetűnő volt a különbség a Nyugat javára (árubőség, nem kell éveket várni az autóra, tiszta, takaros közterek, jólét). További érdekes változás, hogy 1983-tól kezdenek megjelenni erotikusabb tartalmú képek a Petőfi Népében is. Csinos lányok fürdőruhában, lenge öltözetben – ilyennek nyoma sem volt az 1970-es években.

1983. október 3-án a Thorma János Múzeumban Nagy Czirok László 100. születésnapjára emlékeztek. A jeles néprajzkutató emléktáblát kapott a Szatmári Sándor utca 18. számú ház falán, és megkoszorúzták a református öregtemetőben levő sírját.

Október végén Halason járt „dr. Pozsgai Imre”, a Hazafias Népfront főtitkára. A Gózon István Művelődési Központ nagytermében mintegy ötven fő előtt tartott előadást. A téma az új választási törvény, ennek megvitatása. A politikában is jelentős változások zajlanak ekkor már. Az 1985-ös parlamenti választás egészen más lesz, mint a korábbiak, hiszen előírja a kötelező többes jelölést, ami az új választási törvény legfontosabb eleme. 1985-ben tehát alternatív választásokra kerül majd sor Magyarországon, még úgy is, hogy marad az egypártrendszer, de ezzel együtt legalizálódik az ellenzék, elismerésre kerül, ha kezdetleges formában is, a politikai pluralizmus.

Novemberben a belvárosi Végh-kúria ügyében tartanak tanácskozást a városvezetők. Felmerül, hogy nyilvánítsák műemlékké az 1840-es években épült, a 19. század végén bővített, de az 1980-as évek elején gazzal felvert, omló vakolatú kúriát. Különösen fontos lenne a Végh-kúria megőrzése annak fényében, hogy „A néhány műemlék jellegű épület egyike a Végh-kúria, mely megmentése esetén méltó módon őrizhetne meg valamit a város múltjának egyre csökkenő tárgyi, illetve építészeti emlékeiből.” Alig pár év alatt eltűnt a halasi belváros régi épületeinek nagy része, de most már visszájára fordul az inga. Néhány éve még azt hangsúlyozta a hivatalos közhangulat, hogy el kell távolítani a régi, „korszerűtlen” épületeket a belvárosból, 1983 őszén már inkább a megmaradtak megmentése a cél. Talán a lelkiismeret hangja is szól a városvezetőkből, látva, hogy a Kossuth utca lerombolt polgárházai helyén (legalábbis az északi oldalon) egyhangú, fantáziátlan szürke panelrengeteg emelkedik. Munkába kezd a Városszépítő Bizottság. Lefényképezik azokat a halasi épületeket, melyeket megőrzésre érdemesnek tartanak. A munkát Pajor Kálmán vezeti. Ekkora már kicsit belefáradtunk az újba, megnőtt az igény a régi, a hagyományos dolgok iránt.

1983 fontos fejleménye volt tehát, hogy lényegében megjelent és teret kapott a (természetesen nem politikai jellegű) konzervativizmus.