Firenze 1348, a pestis ideje – itt játszódik Giovanni Bocaccio 14. századi itáliai (firenzei) író novellagyűjteménye, a Dekameron. A pestis puszttítás, halál, betegség, de a szabadság ideje is. A szokásos rend felborul, valaki teljesen visszavonul a társasági élettől, és úgy próbálja átvészelni a nehéz időket; de vannak, akik úgy kezdenek élni, mintha nem lenne holnap. …
1997-ben jelent meg Závada Pál Jadviga párnája című regénye, amely azonnal irodalmi szenzáció lett, és gyorsan meg is filmesítették (bár a film azóta „elkallódott” a köztudatból). Különös, naplóformában írt regényről van szó, egy békési szlovák család életéről, nagyjából a két világháború között. A regény Osztatni András naplója, amibe később beleír a felesége, Jadviga, majd még …
Budapest belvárosában 2012 decemberében
Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején, épp a rendszerváltás idején a magyar történetírás nagynak is nevezhető vállalkozása volt egy új magyar történelmi szintézis megalkotása gyorsan. A vállalkozást Glatz Ferenc szerkesztette, a cél láthatóan az volt, hogy Magyarországot, a magyar történelmet európai perspektívában mutassa be. Az első, középkori kötetet Szűcs Jenő írta volna, de 1988-as …
„A mi világunk az ember, akit szeretünk.” Márai Sándor talán leglesújtóbb, legsötétebb, legpusztítóbb regénye az 1941-ben megjelent Az igazi. A regény egy „szerelmi háromszög”, duplán boldogtalan szerelem története(i), de nem az érzelmi depresszió miatt lesújtó ez a könyv, hanem a szinte minden lapon megjelenő, egészen merev, a rendi társadalom legretrográdabb ideológusait is meghaladó társadalomkép, ami …
A két világháború közötti Magyarországon nagyon népszerű és aktuális volt az Erdély-tematika. Az elszakított területek közül talán Erdély volt a legfájóbb, legérzékenyebb, inkább mint a Felvidék, vagy a Délvidék. Miért éppen Erdély fájt a legjobban, és nem a polgárosult Felvidék, vagy a dús gabonatermő Délvidék? Valószínűleg azért, mert Erdélyt egyfajta romantikus képzelet övezte. E romantikának …
2012 június végén Gerő András történész antiszemitizmussal vádolta meg az egyik vezető magyar történészkollégáját, Romsics Ignác akadémikust. Gerő vádjait a magyar történész szakma túlnyomó többsége elutasította, de közben, 2012 júliusában érdekes vita zajlott le antiszemitizmusról és antiszemitizmus-vádról, Horthy-rendszerről, a magyar történettudományról. Máig ez volt az utolsó nagy „antiszemitizmus-vita” Magyarországon, mintegy lezárva az 1990-es évektől gyakran …
A 20. század eleji nagy progresszió egyik legfontosabb eleme volt a freudizmus diadala, és ezzel együtt az erotika minden korábbinál nyíltabb megjelenése a művészetekben, irodalomban, festészetben. Az erotika kimondottan progresszív dolognak számított a század elején, és még később is: keleten a konzervatív sztálini fordulatig az 1930-as években, nyugaton a 2000-es évek elejéig, az aszexuális ellenforradalomig …
2012 júniusának talán legemlékezetesebb politikai-közéleti eseménye az ekkor kezdődő nagy történészvita volt. Gerő András történész a liberális értelmiséghez kötődő Galamuson (Akadémikus antiszemitizmus) antiszemitizmussal vádolta meg Romsics Ignác akadémikust, történészt. Gerő szerint Romsics azért antiszemita, mert akadémiai székfoglalójában zsidó származású (magyar) történészekről beszélt, akik 1945 után támadták a régi magyar történetírást, és részt vettek az ország …
2012 nyara felé közelítve a kivándorlás válik az egyik legfontosabb kérdéssé Magyarországon. A fiatalok tömegével távoznak az országból – főleg 2010 után. Ennek oka, hogy 2010-ig sokan hittek abban, hogy csak „Gyurcsány” a rossz, az MSZP-SZDSZ folytat reménytelen kormányzást. De ha jön a Fidesz, amely úgymond, 1998 és 2002 között már „bizonyított”, akkor Magyarország normális …
2012 áprilisában szakított az Orbán-kormánnyal Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár, aki szerint a kormány „hűbérbirtokrendszert” épít, a pályázatok elbírálása pedig politikai szempontok szerint történik. A kormány a Fejér megyei tapasztalatok alapján nem a gazdálkodó családoknak kíván földet juttatni, hanem a nagy latifundiumoknak. Fejér megyében a kedvezményes földbérlet csaknem felét, negyven százalékát a Csákvári Állami Gazdaságot privatizáló …
„A leírt gondolat jó barát.” A Rab Ráby komoly könyv, mégha az író el is idétlenkedte néhol a szöveget (Villám Pista története egészen gyerekes, odahányt, valószerűtlen). A regény szövege jókaisan hanyag (az egyik szereplő neve például kezdetben Leányfalvy, majd később Leányváry), úgy tűnik, nagy regényírónk nem volt valami precíz szövegszerkesztő (ami egyébként nem gátja a …
A nagy ellenzéki összefogás csúfos (vagy nem is olyan csúfos? – ha úgy vesszük, hogy végül is ez a silány ellenzéki társaság silány teljesítménnyel is minden harmadik szavazatot megkapta) vereségébe belebukott Jakab Péter, a Jobbik elnöke is, aki talán a legextravagánsabb ellenzéki politikus volt az elmúlt években. Ilyen magas szinten ilyen népharag jellegű, sokak által …
1929-ben jelent meg először, alig néhány száz példányban az akkor harmincas évei elején járó amerikai, déli, Mississippi államból származó író, William Faulkner A hang és a téboly (The Sound and the Fury) című regénye, a 20. századi amerikai és egyetemes irodalom egyik legkülönösebb, legszokatlanabb, legerősebb alkotása. A regényt nem azonnal fedezék fel, igazából Amerikában is …
A kérdésre maga a szerző, John Ronald Reuel Tolkien nyelvészprofesszor adja meg a választ. A regény a Tolkien által megkreált nyelvek szüleménye. „Ez a mese egyre nőtt mesélés közben… […] elsősorban nyelvészeti ihletésből fakadt: a tünde-nyelvek «történetéhez» nélkülözhetetlen hátteret szerettem volna megrajzolni.” – írja az előszóban. Először volt a nyelv, a nyelvek, és minden ebből …
Utoljára 2006-ban csapták be annyira a magyar választópolgárokat, mint most, 2022-ben Orbán Viktor és a Fidesz. Csak Orbán ezt is ügyesebben csinálta, mint gyengébb képességű ellenfele, a 2006-os miniszterelnök. 2006-ban a választási kampány hatalmas sikerpropaganda közepette zajlott, és az emberek könnyen meg is győzhetők voltak Magyarország fantasztikus teljesítményéről, hiszen 2002 és 2006 között tényleg sokaknak …
„S az adósságokat nem szokta a sors elengedni.” Jókai Mór a saját legkedvesebb regényének tartotta az 1872-ben megjelent Az arany embert. A regényből színházi darabot is írt, amit előszeretettel játszottak főleg az 1918 előtti Magyarországon. A művet háromszor is megfilmesítették Magyarországon, utoljára 1962-ben (Gertler Viktor rendezése nagyon jól emelte ki a regény fontos részeit, a …
„A szabadság megszerzésének édes íze is megvan abban, Amikor elvesztesz mindent, ami kedves volt neked.” Borisz Akunyin Fandorin-sorozatának harmadik darabja az 1998-ban megjelent Leviathán. A történet 1878-ban játszódik, miután Fandorinnak köszönhetően az oroszok megnyerték a Törökország elleni háborút, és majdnem Konstantinápolyt is elfoglalták. A Leviathánnak azonban nincs semmilyen orosz vonatkozása Fandorin személyén kívül. A hőstett …