Kiskunhalas, 1991, a Jugoszláviába vezető 53-as úton 1990 januárban a horvát és szlovén képviselők távozásával és a politikai pluralizmust lehetővé tevő alkotmánymódosítással a Jugoszláv Kommunista Párt elveszítette állampárt jellegét és a Jugoszlávia egésze feletti kontrollt. Ekkor (is) már Koszovóban zavargások zajlottak, tavasszal Szlovéniában és Horvátországban az új, szabad választások az ellenzéki/nemzeti erők győzelmét hozták. A …
1991 nyarán, amikor eltűnt a 18 éves szegedi lány, Farkas Helga, – a médiának is köszönhetően – az egész országot sokkolta az emberrablás, az első emberrablási eset az újkori Magyarország történetében. Még ma is emlékezetes az ügy, főleg, hogy soha nem került elő a lány (vagy holtteste). Kicsoda Farkas Helga? Az orosházi származású, Szegeden élő …
Ritka dolog, amikor egy ember nyilvánvalóan a rossz oldalon áll, és megrendíthetetlenül, szemrebbenés, ingadozás nélkül, mindennek ellenére kitart a véleménye mellett. Ilyen ember volt Marosán György (1908 – 1992), a hosszú életet megért bihari származású szociáldemokrata, majd kommunista politikus. Ki volt Marosán György? 1948-ban még támogatta a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülését, de 1950-ben azzal …
Az elmúlt napokban emberemlékezet óta nem látott dolgok történtek Budapest utcáin. Emberek – főleg fiatalok – tömegei zúdultak ki az utcákra, a Nagykörútra, kezükben magyar zászló, arcukon piros-fehér-zöld festék, mellükön a „Magyarország” póló. Leáll a forgalom, az utcákon hömpölygő emberfolyam egyetlen testté és lélekké forr össze. A jelszó: Magyarország. Emberemlékezet óta nem történt ilyen, bár …
Az elmúlt évek magyar történetírásának egyik legérdekesebb, legfontosabb és sajnos aktuális műve Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán című, 2008-ban a Napvilág kiadónál megjelent könyve, melyben végre az antropológiai történelemszemlélet egyik jeles példáját fedezhetjük fel (Magyarországon is).
Németh László (1901 – 1975) író a magyar népi mozgalom egyik legjelentősebb, és talán legellentmondásosabb alakja (elfogadhatatlan mondatait a minap idéztem). A népiekhez hasonlóan hitte, van sajátos magyar sors, de a sajátos magyar sorsot a népnek kell beteljesítenie, mert a régi elit kudarcot vallott. „az egész réteg [a hagyományos magyar elit] erkölcse és közszelleme miatt …
Az én őseim a Duna-Tisza köz homokos földjében nyugszanak, az élet úgy hozta, hogy Budapesten töltöm időm nagyobb részét. Halottak napján tehát a Nemzeti Sírkertbe látogattam ki, életemben először. A zsebemben három gyertya volt. Az egyiket Ady Endre, a másikat Jókai Mór, a harmadikat József Attila síremlékén gyújtottam meg. Jó választás volt, bár más síremlékeket …
I. Ady Endre elszegényedett nemesi, bihari kálvinista családban született 1877-ben, Érmindszenten. Nagykárolyban katolikus, Zilahon református iskolába járt. 19 évesen debreceni joghallgató lett. Alig 22 évesen Debrecenben jelenik meg első verseskötete (Versek). 1899 végén Nagyváradra kerül újságírónak a helyi Szabadsághoz, amely a dualizmus korának vezető pártja, a Szabadelvű Párt lapja volt. Nagyvárad ekkortájt még magyar többségű …
Jó 15-20 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás után, mire az 1956-os forradalom emlékezete valódi, szívvel-lélekkel átélt ünneppé vált Magyarországon. Sokan emlékezhetnek még az 1990-es évek ’visszafogott ’56-os megemlékezéseire. Soha nem feledem, egyszer, még valamikor az 1990-es évek elején, egy kiskunhalasi ’56-os emlékünnepségen négy fő vett részt, ebből az egyik a polgármester, a másik az alpolgármester …
Mint az közismert, a magyar labdarúgó válogatott két alkalommal is ezüstérmet szerzett a világ legnépszerűbb sportágának legnagyobb eseményén, a világbajnokságon, 1938-ban és 1954-ben. Az 1950-es évek olimpiai bajnok Aranycsapatának névsorát ma is szinte mindenki ismeri – méltán. Az 1938-as világbajnoki ezüstérmes magyar csapattal azonban sajnos nem ez a helyzet. Kevesen vannak, azt hiszem, még a …