1989. április 12-én került sor Kádár János, az MSZMP elnöke, évtizedekig de facto Magyarország első számú vezetője utolsó nyilvános fellépésére. Ekkor már nyilvánvaló, hogy az ún. Kádár-rendszer bukni fog (megbukott), a rendszer elvi és gyakorlati alapját képező 1956-os ellenforradalmi narratíva átértékelődik, és ezzel együtt Kádár történelmi szerepe is megváltozik. A rendszerváltás folyamán kitudódik a megtorlások …
A Mandineren jelent meg Sebes Gábor Rövid kurzus Nagy Imréről című írása, annak kapcsán, hogy a politikus szobrát eltávolították Budapest (az ország) politikai központjából, az Országgyűlés épülete mellől. Az írásban többek között ez olvasható: „Akik nem tudtak Kádár alatt beilleszkedni, azok tartották ébren évtizedekig a nemzeti és demokrata Nagy Imre mítoszát, már csak saját maguk …
Ritka dolog, amikor egy ember nyilvánvalóan a rossz oldalon áll, és megrendíthetetlenül, szemrebbenés, ingadozás nélkül, mindennek ellenére kitart a véleménye mellett. Ilyen ember volt Marosán György (1908 – 1992), a hosszú életet megért bihari származású szociáldemokrata, majd kommunista politikus. Ki volt Marosán György? 1948-ban még támogatta a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülését, de 1950-ben azzal …
Még 2006-ban jelent meg, és persze nem is kapott túl nagy visszhangot Charles Gati „tabudöntögető” könyve az 1956-os magyar forradalomról. Nem is csoda, hiszen Gati alaptézise az, hogy 1956-ban volt választása Nagy Imrének és a magyar kormánynak, melynek bukása nem volt elkerülhetetlen. A rendszerváltás után kialakított történelmi mítoszba – s hát 1956 témája talán a …
Jó 15-20 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás után, mire az 1956-os forradalom emlékezete valódi, szívvel-lélekkel átélt ünneppé vált Magyarországon. Sokan emlékezhetnek még az 1990-es évek ’visszafogott ’56-os megemlékezéseire. Soha nem feledem, egyszer, még valamikor az 1990-es évek elején, egy kiskunhalasi ’56-os emlékünnepségen négy fő vett részt, ebből az egyik a polgármester, a másik az alpolgármester …