A 20. század egyik eredeti gondolkodója volt Mihail Bahtyin (1895 – 1965) orosz irodalomtörténész, vagy ahogy inkább magát szerette tartani, filozófus. Talán leghíresebb könyve, a Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája eredetileg 1946-ban megvédett kandidátusi disszertáció volt, amely későbbi bővítések után 1965-ben jelenhetett meg. Ez a mű már 1946-ban lenyűgözte bírálóit, …
A Tanácsköztársaság és a magyar értelmiség
1919. március 20-án Károlyi Mihály köztársasági elnök, miután a kegyetlen Vyx-jegyzék átvétele után nem vállalta Magyarország fegyveres védelmét, átjátszotta a hatalmat a szociáldemokrata-kommunista társaságnak, másnap pedig megalakult a Magyarországi Tanácsköztársaság (Károlyi időtől függően eltérően emlékezett vissza az akkori eseményekre, amikor az tűnt előnyösebbnek, azt mondta, nem önként adta át a hatalmat, őt becsapták; máskor ezzel …
Németh Lászlót olvasgatva
Németh László (1901 – 1975) író a magyar népi mozgalom egyik legjelentősebb, és talán legellentmondásosabb alakja (elfogadhatatlan mondatait a minap idéztem). A népiekhez hasonlóan hitte, van sajátos magyar sors, de a sajátos magyar sorsot a népnek kell beteljesítenie, mert a régi elit kudarcot vallott. „az egész réteg [a hagyományos magyar elit] erkölcse és közszelleme miatt …
Németh László, népiség, fajiság
Németh László (1901 – 1975) az egyik legkülönösebb alakja a rémes magyar 20. századnak. Zseniális írásai (pl. „Sznobok és parasztok”) mai napig aktuálisak és iránymutatóak. Némely munkái borzasztóak. Véleményem szerint inkább a borzasztó kategóriába sorolható, amit Németh László fajról és irodalomról megfogalmazott – amúgy a maga páratlanul veretes stílusában – még 26 éves korában („Faj …