1991 januárjában Fejes Ákos igazgató és Semsey András, az Ikarus vezérigazgatója bejelentik, hogy szanálják az Ikarus kiskunhalasi gyárüzemét. A dolgozókat egyelőre még azzal kábítják, hogy a cég átalakul, nyugatra fog exportálni, és később is lesz munkalehetőség… Év elején egyébként 1200 fölé nő a munkanélküliek száma Halason, miközben alig pár éve még munkaerőhiány volt… Közben januárban …
1918 októberében a pacifizmust hirdető Károlyi Mihály és meglehetősen tarka összetételű, szociáldemokratákból, polgári radikálisokból, liberálisokból, függetlenségpártiakból álló csapata került hatalomra Magyarországon. Károlyiék a több mint négy éve tartó pusztító, az országot kimerítő háború után pacifista politikát hirdettek. Miközben a magyar állam gyakorlatilag felbomlott, összeomlott, már 1918 tavaszától kezdve (s nem Károlyiék miatt), az új hatalom …
Az Eszmélet 104. számában jelent meg a szenegáli Samir Amin érdekes tanulmánya Törökország, Irán és Egyiptom sikertelen modernizációs kísérleteiről. Samir Amin szerint a nyugati periférián elhelyezkedő államok modernizációs próbálkozásai kudarcra vannak ítélve, nem utolsósorban azért, mert a Nyugat csírájában igyekszik elfojtani a modernizáló, indusztrializáló, szekularizáló kísérleteket a periférián.
Olvasom az indexen, hogy jelentősen visszaesett a Forma-1 nézőinek száma globálisan. Nem csodálom. Valaha én is néztem a Forma-1-et, mint szinte minden gyerek (emlékszem, Nelson Piquet volt a kedvencem, mások meg fanatikus Prost- vagy Senna-rajongók voltak), de ma már felnőtt fejjel unalmasnak találom. A Forma-1 persze nemcsak azért válik érdektelenné, mert az ember felnő. A …
Életemben egyszer voltam eddig Ausztriában, valamikor 1989-ben, amikor magyar bevásárlóturisták tömegei özönlötték el Bécset. Hirtelen elérhetővé vált a világútlevél, a szocializmusban, hiánygazdaságban (bár a szocialista Magyar Népköztársaság a bőség földje volt a Szovjetunióból vagy Romániából nézve…) nevelkedett magyarok százezrei, sőt, milliói keltek útra Ausztriába, hogy személyesen is megtapasztalják a kapitalizmus, a Nyugat, a csillogó boltok …
Ady Endre a 20. század egyik legnagyobb magyar géniusza volt. Ez a bihari kálvinista magyar zseni mintegy a csontjaiban hordta a magyar sorsot, múltat és jövendőt. Ady Endre 1877-ben született. 1905-ben, 28 évesen írta meg Morituri (’Halálba menők’) c. cikkét, mely a Figyelő c. lapban jelent meg. Ebben a cikkben, 13 évvel az összeomlás előtt …
Az 1960-as években készült, a Mézga család kalandjaival foglalkozó rajzfilmsorozatokon immáron generációk nőttek fel, és feltehetőleg generációk nőnek majd fel. A Mézga család tagjai a „homo kadaricus” archetípusát testesítik meg. A tipikus kisembert, a „kádári” Magyarország környezetét, kicsi lakás, két gyerek, a kisemberi álmokat: külföldi utazás, pénz, jólét, a függetlenséget az alkalmazotti világban. A családfő, …
A 2008-as év kolosszális fordulatot hozott a világpolitikában: a gazdasági válság és a grúziai háború átrendezte a globális erőviszonyokat. A gazdasági válság nyilvánvalóvá tette az akkor már majd három évtizede tartó folyamatot, a Nyugat viszonylagos gazdasági térvesztését. Az amerikai gazdaság a világ GDP-jének 32 %-át tette ki 2002-ben, 2008-ban már csak 24 %-ot, ami példátlan, …
I. Ady Endre elszegényedett nemesi, bihari kálvinista családban született 1877-ben, Érmindszenten. Nagykárolyban katolikus, Zilahon református iskolába járt. 19 évesen debreceni joghallgató lett. Alig 22 évesen Debrecenben jelenik meg első verseskötete (Versek). 1899 végén Nagyváradra kerül újságírónak a helyi Szabadsághoz, amely a dualizmus korának vezető pártja, a Szabadelvű Párt lapja volt. Nagyvárad ekkortájt még magyar többségű …
A minap szülővárosom, Kiskunhalas utcáin, egész pontosan a Kossuth utcán sétálgattam. Arra gondoltam, milyen sokat változott ez a város a ’80-as évektől kezdve. Még emlékszem a nagy átépítések előtti gidres-gödrös rossz Kossuth utcára (a város kelet-nyugati tengelye). Halvány emlék, hideg volt, az úttest toldozott-foldozott, apám biciklin vitt valahová… Aztán úgy 1983-1984 táján az utat megcsinálták. …
2012. január 28-án egy budapesti sportcsarnokban tartott egyfajta évértekelőt Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A jövő feladatait vázolva ismét frekventált helyet kapott a „keleti nyitás” gondolata, s benne az Oroszországgal való együttműködés lehetősége. De vajon mennyire lehet komolyan venni a Jobbik és Oroszország esetleges együttműködését?