2014 januárban eldől, hogy Mesterházy Attila, az MSZP elnöke lesz az ellenzéki Összefogás miniszterelnökjelöltje. Az elemzők – például Török Gábor – azon vitatkoznak, ki nyert és ki veszített ezzel a megállapodással, Mesterházy (MSZP), Bajnai (Együtt-PM) vagy Gyurcsány (DK), mintha ennek bármi jelentősége lenne.
2014. január 14-én Orbán Viktor Moszkvában megállapodást köt a Paks2 projektről, vagyis hogy orosz közreműködéssel fog megvalósulni a magyar atomerőmű bővítése. Ez éppen az a geopolitikai pillanat, amikor Oroszország nyerésre áll Ukrajnában, Janukovics az elnök, az Euromajdan tüntetései kezdenek ellaposodni, a Kreml segítségével a kijevi hatalom úgy tűnik, konszolidálja a helyzetet. Kérdés, hogy a Paks2 megállapodás megkötésében szerepet játszott-e az a tényező, hogy éppen akkor, abban a pillanatban úgy tűnt, Moszkva nyerésre áll Ukrajnában? Aztán két nap múlva, 2014. január 16-án elszabadul a pokol, Nyugat-Ukrajnában összeomlik a kijevi hatalom, miután az erőszakos tüntetők adminisztratív épületeket foglalnak el, s egy hónap múlva véres események közepette az ukrán kormányzat is elesik.
A Népszabadság értesülései szerint a kormánypárt Fideszben többen is ellenezték az oroszokkal való együttműködést – úgy látszik, ekkor még élő volt a Fidesz ruszofób vonala – s nemcsak magát a megállapodást, hanem azt is, hogy a paksi alku szinte puccsszerűen, váratlanul került megkötésre. A lap úgy tudja, Kövér László házelnök is csak utólag értesült a paksi megállapodásról, amit nehezményezett is a kormánypárt egyik legbefolyásosabb politikusa.
Amerikából természetesen azonnal érkezik a negatív reakció, hiszen az USA stratégiai célja mindenféle európai-orosz együttműködés közé éket verni. Tiltakozik az Amerikában élő John Lukacs történész is, mondván, Orbán ne „sündörögjön” Moszkvába.
A Fidesz propagandalapja, a Heti Válasz mindenesetre a megállapodás mellett érvel (2014. január 23.)
Egy másik neves történész, Randolph L. Braham visszaküldi a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, mert szerinte Magyarországon a Horthy-rendszer történelemhamisító, pozitív szellemű átértékelése zajlik. Ugyancsak kérte, hogy a nevét távolítsák el a Holokauszt Emlékközpontból, mert szerinte az intézmény vezetői (Szita Szabolcs igazgató) nem lépnek fel a történelemhamisítás ellen.
Statisztikai adat: 2013-ban Lengyelország beérte Magyarországot az egy főre eső GDP tekintetében.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő (Inforádió Aréna) szerint nincs olyan válsághelyzet, ami komoly katonai jellegű fenyegetést jelentene – mondja pár héttel az ukrajnai fegyveres konfliktus kitörése előtt. Tálas ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU problémája az, hogy a szegényebb területek nem tudnak felzárkózni a centrumhoz. Ez a gondja Kínának is, ezért „tíz éven belül” nagy politikai konfliktusok várhatók a Kínai Népköztársaságban…