Végső soron a demográfia minden. Ha növekszik a népesség, akkor van „gazdaság” és minden. Ha csökken a lakosság, az nagy baj, apátia, önfeladás, krízis, menekülés. Ha megnézzük az európai országokat, hogyan alakult demográfiai képük, elénk tárul a kontinens elmúlt fél évszázados története. „Demográfia” alatt most azt értem, hogy vizsgáljuk meg, mely országokban és mikor hogyan alakult a TERMÉSZETES népszaporulat: tehát nem a lakosságszám, ami bevándorlás következtében is emelkedhet, hanem az hogy többen vagy kevesebben SZÜLETTEK, mint ahányan meghaltak (persze, tudjuk, ez is összetett probléma, mert a bevándorlók is generálhatják a magasabb születésszámot, de most maradjunk ennél).
Európa országai 1960. Nem sokkal a pusztító világégés után vagyunk, Európa minden országának lakossága növekszik. A népesség fiatal, és az ajtókon kopogtat a szexuális forradalom.
1970. Még mindig lendületesen növekszik Európa népessége. Többen születnek, mint ahányan meghalnak. Egyetlen kivétel van, az NDK, ahol 1969 óta többen halnak meg mint ahányan születnek.
1980. Európa legsikeresebb államai, az NSZK és Ausztria demográfiai válságba kerülnek. Németország beteg a nagy jólét mögött. Az NDK-nak viszont az 1970-es évek végére sikerül kilábalnia a krízisből.
Az 1980-as végére hirtelen összeomlik a szocialista tábor. 1981-től Magyarországon elkezd csökkenni a népesség. Nyilván nem független a politikai változásoktól, hogy az NSZK-ban 1972 óta most először, 1990-ben többen születnek, mint ahányan meghalnak, az NDK-ban viszont 1989-ben véget ér tíz év felívelő periódusa.
Az 1990-es évek sokkterápiája és a totális összeomlás földre küldte Kelet-Európát. Lengyelországban, Szlovákiában és a muszlim Balkánon még többen születnek, mint ahányan meghalnak, de az összes egykori szocialista országban demográfiai mélyrepülés veszi kezdetét. Az egyesült Németországban is csak rövid ideig tartott az eufória. És Olaszországban is súlyos gondok kezdődnek 1993-tól. Nyugat-Európa azonban összességében még pozitív pályán van. Demográfiai értelemben az 1990-es években szakad ketté Európa Keletre és Nyugatra.
A 2000-es években valamiféle konszolidáció észlelhető Kelet-Európában. Csehország, Észtország, Szlovénia, a legsikeresebbnek tartott kelet-európai országok mintha kezdenének talpra állni. Németország és Olaszország viszont nem tud magához térni, és Portugáliában is gondok kezdődnek.
És 2020. Talán a COVID-nak is betudhatóan az európai kontinens mély demográfiai válságba kezd süllyedni. Már csak Franciaország – az sem sokáig – és Skandinávia tartja magát. Valami nagyon elromlott. Lengyelországban 2013 óta kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. Oroszországban volt pár jó év, de 2016-tól megint kritikus népességfogyás. A legsúlyosabb, összefüggően tartó negatív reprodukciós válság sajnos nálunk van: Magyarországon 1981 óta folyamatosan, kivétel nélkül minden évben kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak.
