Eredmény(ek) 16 mutatása
Magyarország, tudomány

Magyarország népei, vallásai 1881-ben

Az 1881-ben tartott népszámlálás volt az első Magyarországon, melynek során az ország teljes népességét számbavették anyanyelv és vallás szerint is (korábban Erdélyben 1850-ben és 1857-ben voltak népszámlálások, melyek kitértek az anyanyelvi és vallási adatokra). Ha megyék, járások szerinti kimutatásban nézzük, akkor így nézett ki Magyarország nyelvi (vagyis nagyjából etnikai/nemzetiségi) képe 1881-ben. Az 1881-es adatfelvétel nemcsak …

tudomány

Szabadság, jólét, hedonizmus. Bocaccio: Dekameron

Firenze 1348, a pestis ideje – itt játszódik Giovanni Bocaccio 14. századi itáliai (firenzei) író novellagyűjteménye, a Dekameron. A pestis puszttítás, halál, betegség, de a szabadság ideje is. A szokásos rend felborul, valaki teljesen visszavonul a társasági élettől, és úgy próbálja átvészelni a nehéz időket; de vannak, akik úgy kezdenek élni, mintha nem lenne holnap. …

Közép-Európa, Magyarország, tudomány

A középkor urbánus, nyugatos szemmel

Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején, épp a rendszerváltás idején a magyar történetírás nagynak is nevezhető vállalkozása volt egy új magyar történelmi szintézis megalkotása gyorsan. A vállalkozást Glatz Ferenc szerkesztette, a cél láthatóan az volt, hogy Magyarországot, a magyar történelmet európai perspektívában mutassa be. Az első, középkori kötetet Szűcs Jenő írta volna, de 1988-as …

Közép-Európa, Magyarország, tudomány

Móricz Zsigmond: Erdély

A két világháború közötti Magyarországon nagyon népszerű és aktuális volt az Erdély-tematika. Az elszakított területek közül talán Erdély volt a legfájóbb, legérzékenyebb, inkább mint a Felvidék, vagy a Délvidék. Miért éppen Erdély fájt a legjobban, és nem a polgárosult Felvidék, vagy a dús gabonatermő Délvidék? Valószínűleg azért, mert Erdélyt egyfajta romantikus képzelet övezte. E romantikának …

Magyarország, tudomány

Magyarország, 2012 július

2012 június végén Gerő András történész antiszemitizmussal vádolta meg az egyik vezető magyar történészkollégáját, Romsics Ignác akadémikust. Gerő vádjait a magyar történész szakma túlnyomó többsége elutasította, de közben, 2012 júliusában érdekes vita zajlott le antiszemitizmusról és antiszemitizmus-vádról, Horthy-rendszerről, a magyar történettudományról. Máig ez volt az utolsó nagy „antiszemitizmus-vita” Magyarországon, mintegy lezárva az 1990-es évektől gyakran …

Magyarország, tudomány

Magyarország – 2012 június

2012 júniusának talán legemlékezetesebb politikai-közéleti eseménye az ekkor kezdődő nagy történészvita volt. Gerő András történész a liberális értelmiséghez kötődő Galamuson (Akadémikus antiszemitizmus) antiszemitizmussal vádolta meg Romsics Ignác akadémikust, történészt. Gerő szerint Romsics azért antiszemita, mert akadémiai székfoglalójában zsidó származású (magyar) történészekről beszélt, akik 1945 után támadták a régi magyar történetírást, és részt vettek az ország …

tudomány

Miért jó könyv A Gyűrűk Ura?

A kérdésre maga a szerző, John Ronald Reuel Tolkien nyelvészprofesszor adja meg a választ. A regény a Tolkien által megkreált nyelvek szüleménye. „Ez a mese egyre nőtt mesélés közben… […] elsősorban nyelvészeti ihletésből fakadt: a tünde-nyelvek «történetéhez» nélkülözhetetlen hátteret szerettem volna megrajzolni.” – írja az előszóban. Először volt a nyelv, a nyelvek, és minden ebből …

tudomány

Borisz Akunyin: Leviathán

„A szabadság megszerzésének édes íze is megvan abban, Amikor elvesztesz mindent, ami kedves volt neked.” Borisz Akunyin Fandorin-sorozatának harmadik darabja az 1998-ban megjelent Leviathán. A történet 1878-ban játszódik, miután Fandorinnak köszönhetően az oroszok megnyerték a Törökország elleni háborút, és majdnem Konstantinápolyt is elfoglalták. A Leviathánnak azonban nincs semmilyen orosz vonatkozása Fandorin személyén kívül. A hőstett …

tudomány

A kultúra megelőzi a légiókat

Az európai antikvitás irodalmának egyik legismertebb műve a nagy római hadvezér, államférfi, Julius Caesar, A gall háború (Commentarii de bello Gallico) című műve. A könyvvel alighanem mindenki találkozott, aki Magyarországon latint tanult, hiszen oktatási segédanyagként ma is használatos. A mű közvetlenül a hódítók szemszögéből mutatja be a hatalmas Gallia leigázását i. e. 1. század 50-es …

Magyarország, tudomány

Egy antikolonialista krimi

Az első Leslie L. Lawrence regény, amit olvastam, a Naraszinha oszlopa volt, még az 1990-es évek elején. Egy barátom unszolására kezdtem el olvasni a krimiíróként is szerencsét próbáló Lőrincz L. László magyar mongolista eme regényét, bár az első könyv, amit a kezembe vettem Lőrincz L. Lászlótól (a sci-fi Kegyetlen csillagok) csalódást okozott. A teljesen értelmetlen …

tudomány

Mihail Bahtyin és a szabadság

A 20. század egyik eredeti gondolkodója volt Mihail Bahtyin (1895 – 1965) orosz irodalomtörténész, vagy ahogy inkább magát szerette tartani, filozófus. Talán leghíresebb könyve, a Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája eredetileg 1946-ban megvédett kandidátusi disszertáció volt, amely későbbi bővítések után 1965-ben jelenhetett meg. Ez a mű már 1946-ban lenyűgözte bírálóit, …

Amerika, tudomány

Progresszív út a freudizmustól az aszexualitásig

Mintegy száz éve, a 20. század elején Sigmund Freud és tanítása volt a progresszív értelmiség egyik bálványa. Mint Jászi Oszkár írta a Magyarország kálváriájában, az 1910-es években a budapesti értelmiség számára Marx és Freud tanításai alkották a világmegváltó új eszmék alapjait. Magyarországon a Galilei Kör biztosított publicitást a freudizmusnak, de például Trockij is meghatározott szimpátiával …

tudomány

A James Bond filmek kultúrtörténeti szemszögből

Nem vagyok rajongója a James Bond franchise-nak, csak nemrég derült ki számomra, hogy nem is láttam a filmek többségét. Az elmúlt pár hónapban azonban végignéztem az összes Bond-filmet. A legutóbbi Bond-mozit, a Spectre című alkotást 2015-ben mutatták be, a film rendkívül rossz kritikákat kapott, és a jelek szerint a nézők tetszését sem nyerte el. Én …

tudomány

Európa – lopakodó putyinizmus? (2015)

Kissé illeszkedve az előző bejegyzésemhez, mintegy annak gondolatát továbbfűzve az európai parlamenti demokráciák kedvezőtlen tendenciáiról írnék, arról, hogy az 1945 után megszokott „parlamenti váltógazdálkodás” kiüresedni látszik, a többpártrendszerek mintha formalitássá válnának, gyakorlatilag „leválthatatlan” hatalmi konstrukciók formálódnak. Nemcsak Magyarországra igaz ez, hanem kontinensünk több országára is. Lássuk csak:

tudomány

Modernizációs kísérletek a periférián

Az Eszmélet 104. számában jelent meg a szenegáli Samir Amin érdekes tanulmánya Törökország, Irán és Egyiptom sikertelen modernizációs kísérleteiről. Samir Amin szerint a nyugati periférián elhelyezkedő államok modernizációs próbálkozásai kudarcra vannak ítélve, nem utolsósorban azért, mert a Nyugat csírájában igyekszik elfojtani a modernizáló, indusztrializáló, szekularizáló kísérleteket a periférián.

tudomány

Tudomány: szabadság és sznobizmus

Nemrég került a kezembe C. W. Ceram (azaz Kurt Wilhelm Marek) német ókortörténész „A régészet regénye” című műve, mely arról szól, hogyan fedezték fel a 19. századi európaiak az ókori Kelet világát. Érdekes könyv, főleg egy volt náci propagandista tollából. Talán egyfajta önreflexió is lehetett ez a könyv C. W. Ceram részéről. Lám, már a fehér-nordikus-árja „faj” előtt milyen magas civilizációkat teremtettek …