Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban

Az elmúlt évek magyar történetírásának egyik legérdekesebb, legfontosabb és sajnos aktuális műve Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán című, 2008-ban a Napvilág kiadónál megjelent könyve, melyben végre az antropológiai történelemszemlélet egyik jeles példáját fedezhetjük fel (Magyarországon is).

Bihari Péter kutatásaiból kitűnik, hogy az antiszemitizmus, zsidókérdés nem 1919-ben került felszínre Magyarországon, hanem már az első világháború éveiben, főleg 1916-tól.

Az első világháború éveiben, 1915-től már kezdett erősebbé válni az „antiszemita közbeszéd” Magyarországon, miszerint, úgymond, a zsidók ellógnak a katonai szolgálat elől, de nagy számban özönlenek be Galíciából. 1917-ben jelent meg a Huszadik Század folyóirat nagy visszhangot kiváltott száma a „zsidókérdésről”, 1918-ban pedig már teljes körűvé vált a zsidókkal kapcsolatos diskurzus, sőt, már antiszemita incidensekre is sor került.

Magyarország nem volt egyedülálló ebben a tekintetben, Németországban is 1916-ra datálható a „töréspont”, az antiszemita diskurzus kiteljesedése.

A zsidókérdés a középosztályt foglalkoztatta leginkább, a vidéki magyar agrártársadalom jelentős része kimaradt ebből a konfliktusból.

A zsidókérdés 1890-től kezdett élessé válni, elsősorban a budapesti közéletben, attól fogva, hogy a zsidók száma erőteljes növekedésnek indult a magyar fővárosban (1890-ben 102 ezer, 1910-ben már 204 ezer zsidó élt Budapesten). Budapesten az orvosok, ügyvédek, bankemberek többsége izraelita vallású volt. A budapesti kultúra mozgatói, előrevivői, alapítói főleg szintén zsidók voltak. A budapesti kabarék, színházak, mozik üzemeltetői jelentős részt izraelita kötődésűek voltak.

Az első világháború minden résztvevő államot megviselt. Az árak emelkedtek, a reálbérek csökkentek. Különösen a városi középosztályt, a bérből és fizetésből élők helyzete vált rosszabbá (miközben a mezőgazdasági termelőkre soha nem látott jólét köszöntött) ami meg is alapozta a középosztály polgárháborúját (ami ma is tart?), a falu és város háborúját, ami 1919-ben teljesedett ki. 

(https://nepibaloldal.blog.hu/2014/07/09/bihari_peter_loveszarkok_a_hatorszagban)