Előzetesen arra számítottam, hogy a Fidesz sima kétharmados győzelmet arat majd, hiszen az egyéni választókörzetekben, ahol a választás valójában eldől, legfeljebb 12 helyen tud győzni az ellenzék (Budapest nyolc, Szeged, Miskolc, meg mondjuk két másik hely). Ehhez képest a kétharmad csak alig lett meg, és az ellenzék 15 egyéni mandátumot is elhozhat, igaz, ez nem …
Makkai Sándor: Ördögszekér
1923-ban íródott és 1925-ben jelent meg az erdélyi Makkai Sándor Ördögszekér című történelmi regénye. A regény főszereplője a szabad szellemű Báthori Anna, Gábor erdélyi fejedelem húga, akit Bethlen Gábor idején boszorkánysággal vádoltak és elüldöztek Erdélyből. A könyv első része Ecseden, a Báthoriak fő fészkében, a második része már Erdélyben játszódik. Én az Ördögszekér létezéséről még …
Vészcsengő (1918, 2018)
Elképesztő vereséget szenvedett a Fidesz az időközi polgármesterválasztáson Hódmezővásárhelyen, az egyik leginkább jobboldali, és konkrétan hagyományosan a Fidesz/KDNP-t támogató városban (ahol még 1994-ben is a jobboldal tudott győzni).
Bulldogok a szőnyeg alatt
Bulldogok küzdelme a szőnyeg alatt – Winston Churchill jellemezte így a maga idején a szovjet-orosz viszonyokat, de ugyanez elmondható a magát „demokratikusnak” mondó magyar ellenzékről is 2017-ben. Botka László szegedi polgármester, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének lemondása után elégedetten dőlhetnek hátra az örök intrikusok, akik az intrikát mintegy öncélnak, kifejezési formának tartják. Vannak ilyen emberek, akik a …
Egy rendszerellenes film a Kádár-rendszerből
Az 1980-as évek elején készült A vereség című film, Várkonyi Gábor alkotása, a magyar film aranykorának (1950-es – 1980-as évek) egyik legmarkánsabb darabja. A történet végtelenül egyszerű, 1954. július 4-én járunk, megyei pártvezetők és köreik kimennek a Duna-partra, hogy meghallgassák a Magyarország-NSZK focivébé döntőt. Mennek a fellobogózott teherautóval (Aranylábú gyerekek), rajta Kocsis, Puskás, Czibor és …
I. Rákóczi György
Aki foglalkozik (magyar) történelemmel, bizonyára megvannak a kedvenc (történelmi) személyiségei. Nekem is, mint Julianus barát, Luxemburgi Zsigmond király (bár ő tulajdonképpen etnikai értelemben inkább nem volt magyar), vagy az újabb korokból az e blog ajánlójában felsorolt személyek. Amikor Magyarország történetét értelmezem, a népiség szempontjai vezérelnek, mert ami jó a népnek, az jó az országnak.
Huszárik Zoltán: Szindbád
Nem vagyok filmtörténész, nem tudom, hogy Huszárik Zoltánra hatott-e Andrej Tarkovszkij, bár a csodálatos Szindbád (1971) képei (Sára Sándor) időnként mintha az Andrej Rubljovot (1966) idéznék. Mindenesetre ahogy az irodalmi Szindbád szerzőjére, Krúdy Gyulára erősen hatott Alekszandr Puskin, úgy Huszárikra is hathatott Tarkovszkij, így mintegy a maga logikája szerint fordulhatott vissza a képekben az irodalmi …
Marosán György – egy gerinces gazember
Ritka dolog, amikor egy ember nyilvánvalóan a rossz oldalon áll, és megrendíthetetlenül, szemrebbenés, ingadozás nélkül, mindennek ellenére kitart a véleménye mellett. Ilyen ember volt Marosán György (1908 – 1992), a hosszú életet megért bihari származású szociáldemokrata, majd kommunista politikus. Ki volt Marosán György? 1948-ban még támogatta a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülését, de 1950-ben azzal …
Népszabadság, Kádár-rendszer, Fidesz
A Népszabadság váratlan bezárását/megszüntetését azzal szokás magyarázni, hogy a lap Rogán Antal miniszter kínos ügyeivel kapcsolatban jelentetett meg publikációkat. Lehet, hogy részben így is van, bár a tulajdonos az üzleti modell átalakításával indokolja a történteket, ez viszont nem magyarázza meg, hogy miért kapcsolták le a honlapot és miért alázták meg elfogadhatatlan módon az újságírókat. A …
Futball és nemzeti érzés (2016)
Az elmúlt napokban emberemlékezet óta nem látott dolgok történtek Budapest utcáin. Emberek – főleg fiatalok – tömegei zúdultak ki az utcákra, a Nagykörútra, kezükben magyar zászló, arcukon piros-fehér-zöld festék, mellükön a „Magyarország” póló. Leáll a forgalom, az utcákon hömpölygő emberfolyam egyetlen testté és lélekké forr össze. A jelszó: Magyarország. Emberemlékezet óta nem történt ilyen, bár …
Illyés Gyula: Kora tavasz
Harmincas évei második felében írta Illyés Gyula Kora tavasz című önéletrajzi ihletésű regényét. Most vasárnap olvastam ki a könyvet, együltő helyemben, nem tudtam letenni, mint gyerek- és ifjúkorom nagy olvasmányait (többek között Illyéstől a Puszták népét). Illyés esztétikai nagyszerűséggel, egyben racionális egyszerűséggel rajzolja meg a kelet-dunántúli szegénynép alakját és sorsát, könyve mintha egy Brueghel-festmény lenne …
A Tanácsköztársaság és a magyar értelmiség
1919. március 20-án Károlyi Mihály köztársasági elnök, miután a kegyetlen Vyx-jegyzék átvétele után nem vállalta Magyarország fegyveres védelmét, átjátszotta a hatalmat a szociáldemokrata-kommunista társaságnak, másnap pedig megalakult a Magyarországi Tanácsköztársaság (Károlyi időtől függően eltérően emlékezett vissza az akkori eseményekre, amikor az tűnt előnyösebbnek, azt mondta, nem önként adta át a hatalmat, őt becsapták; máskor ezzel …
A magyar média javulásáról (2016)
Még 2014-ben jelent meg a Mandiner blogján, a rendszerváltás értékelésével foglalkozó sorozatban Farkas Attila Márton kulturális antropológus írása, mely az egyik legvelősebb és legjobb elemzését adja annak, ami történt velünk a szocializmus bukását követő 25 évben. A sajtószabadság kapcsán a következőket írja: „Ami a sajtó- illetve a szólásszabadságot illeti, volt két tűrhető évünk, nagyjából ’88 …
Magyarország, a vonakodó szövetséges
1683-ban a hanyatló Oszmán Birodalom végső erejét összeszedve támadást indított Bécs ellen. Az utolsó nagy török akcióban magyarok is támogatták a Fényes Portát – Thököly Imre kurucai. Thökölyre és a kurucokra árulóként tekintett a korabeli európai közvélemény – lám, a hálátlan magyarok elárulták Európát és a kereszténység ügyét. A törökök akciója szerencsére nem járt sikerrel. …
Petőfi Sándor nyomában
Csak viszonylag nemrég fedeztem fel magamnak Petőfi Sándor költészetét, és egészen a közelmúltban a kiváló Petőfi-kutató, Dienes András könyveit. Sokáig elbűvöltek Németh László szavai, miszerint Petőfinek a lombja egyszerre a gyökere (enyhe célzás Petőfi „gyökértelenségére”, nem magyar származására, harsányságára), de jobban megismerve Petőfit, azt hiszem, Németh Lászlónak nem volt igaza. Petőfi mélyről jövő őserő volt, …
A liberálisok már megint nem értik a Nyugatot
1918 októberében a pacifizmust hirdető Károlyi Mihály és meglehetősen tarka összetételű, szociáldemokratákból, polgári radikálisokból, liberálisokból, függetlenségpártiakból álló csapata került hatalomra Magyarországon. Károlyiék a több mint négy éve tartó pusztító, az országot kimerítő háború után pacifista politikát hirdettek. Miközben a magyar állam gyakorlatilag felbomlott, összeomlott, már 1918 tavaszától kezdve (s nem Károlyiék miatt), az új hatalom …
Kiruccanás Észak-Magyarországra
Augusztus 22-én Észak-Magyarországon tettünk látogatást. Régi vágyam volt újra felkeresni Salgótarjánt, eljutni Ózdba, s az asszony első munkahelyét megnézni Sátoraljaújhelyen. Salgótarján különös város. Én még gyerekként az 1980-as években úgy tanultam, hogy Salgótarján a magyar szocialista építészet mintavárosa. Korszerű, fehér, magas házakat húztak fel a Tarján völgyében a bányászoknak, a szocialista munkások „krémjének”, az 1970-es, …
Kossuthkifli – csalódás
Igen nagy reménnyel és várakozással tekintettem elé most márciusban a Rudolf Péter által rendezett „Kossuthkifli” című magyar történelmi sorozatnak (a hasonló elnevezésű regény alapján). Sajnos az őszinte reménykedést és várakozást keserű szájíz és csalódás váltotta fel, s ahogy látom nemcsak nálam, de a nézők többségénél is. Miért vártam erősen a „Kossuthkiflit”, amikor nem is olvastam …