Az október 23-ai ellenzéki demonstrációt Gyurcsány Ferenc meghekkeli, az MSZP-t nyíltan támadva. Gyurcsány elemében van, végre intrika, végre zavarosban halászás, biztos nagyon okosnak gondolta magát akkor, hogy hátbaszúrta szövetségesét (Gyurcsány valóban az az ember, aki szerint EZ a politika). Ma már talán másképp gondolja. A magyar labdarúgó válogatott megsemmisítő 8 – 1 arányú vereséget szenved …
Tölgyessy Péter szeptemberben az Inforádió Aréna című műsorának ad hosszabb elemzést a magyarországi politikai helyzetről. Elmondta, hogy a Fidesz valóban centrális párttá vált; az MSZP elektorátusa elöregedett; a Jobbik a válságrégiókban erős; az LMP csak Budapesten. Az MSZP sikeres építkezését megtörte Bajnai Gordon új pártja, ami a technokrata-nyugatos-polgári réteget szólította meg. De probléma, hogy a …
Az államszocializmus idején nagyon sok magyar történelmi regény született, de a rendszerváltás után sajnos visszaszorult ez a nagyon fontos műfaj a magyar irodalomból. Viszont a könyvesboltokat elözönlötték a külföldi, elsősorban nyugati szerzők által írt történelmi regények, melyek témája persze minden volt, csak nem a magyar történelem. (Emlékszem, akkor rengeteg történelmi regény volt az ókori Rómáról.) …
2013 augusztusában Magyarországon a nettó átlagkereset 144 ezer forint (a mediánjövedelem 110 ezer forint), s 4,6 millió ember, a lakosság fele él létminimum alatt. A háztartások 80 %-ának nincs 100 ezer forintnyi tartaléka – az akkor még nem rezsimközeli KSH adatai szerint. Az István a király rockopera ünnepi, 30. évfordulós előadását Alföldi Róbert rendezi, az …
2013 júliusában Habony Árpádról cikkezett az elsősorban ellenzéki magyar sajtó. A semmilyen pozícióval nem rendelkező Habonyt afféle szürke eminenciás árnyékkormányzóként igyekeztek feltüntetni. Habony ekkor az ellenzéki média sztárja, „Habony-művekról” szólt a fáma, meg hogy Habony Árpád lenne a kormány igazi irányítója. Jellemző, hogy Habony Árpád pár évnyi sajtótündöklés után – úgy, hogy valójában soha nem …
2013 elején a szélsőjobboldali Jobbik volt a legnépszerűbb párt az egyetemista fiatalok között Magyarországon (35 %). Második helyen az LMP (29 %) volt, és csak harmadik a Fidesz (24 %). Az MSZP akkor még 7 %-ot bírt az egyetemisták körében. Ez is jelzi, hogy a Jobbik és az LMP generációs – és lázadó – pártok …
Az 1881-ben tartott népszámlálás volt az első Magyarországon, melynek során az ország teljes népességét számbavették anyanyelv és vallás szerint is (korábban Erdélyben 1850-ben és 1857-ben voltak népszámlálások, melyek kitértek az anyanyelvi és vallási adatokra). Ha megyék, járások szerinti kimutatásban nézzük, akkor így nézett ki Magyarország nyelvi (vagyis nagyjából etnikai/nemzetiségi) képe 1881-ben. Az 1881-es adatfelvétel nemcsak …
Firenze 1348, a pestis ideje – itt játszódik Giovanni Bocaccio 14. századi itáliai (firenzei) író novellagyűjteménye, a Dekameron. A pestis puszttítás, halál, betegség, de a szabadság ideje is. A szokásos rend felborul, valaki teljesen visszavonul a társasági élettől, és úgy próbálja átvészelni a nehéz időket; de vannak, akik úgy kezdenek élni, mintha nem lenne holnap. …
1997-ben jelent meg Závada Pál Jadviga párnája című regénye, amely azonnal irodalmi szenzáció lett, és gyorsan meg is filmesítették (bár a film azóta „elkallódott” a köztudatból). Különös, naplóformában írt regényről van szó, egy békési szlovák család életéről, nagyjából a két világháború között. A regény Osztatni András naplója, amibe később beleír a felesége, Jadviga, majd még …
Budapest belvárosában 2012 decemberében
Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején, épp a rendszerváltás idején a magyar történetírás nagynak is nevezhető vállalkozása volt egy új magyar történelmi szintézis megalkotása gyorsan. A vállalkozást Glatz Ferenc szerkesztette, a cél láthatóan az volt, hogy Magyarországot, a magyar történelmet európai perspektívában mutassa be. Az első, középkori kötetet Szűcs Jenő írta volna, de 1988-as …
„A mi világunk az ember, akit szeretünk.” Márai Sándor talán leglesújtóbb, legsötétebb, legpusztítóbb regénye az 1941-ben megjelent Az igazi. A regény egy „szerelmi háromszög”, duplán boldogtalan szerelem története(i), de nem az érzelmi depresszió miatt lesújtó ez a könyv, hanem a szinte minden lapon megjelenő, egészen merev, a rendi társadalom legretrográdabb ideológusait is meghaladó társadalomkép, ami …
A két világháború közötti Magyarországon nagyon népszerű és aktuális volt az Erdély-tematika. Az elszakított területek közül talán Erdély volt a legfájóbb, legérzékenyebb, inkább mint a Felvidék, vagy a Délvidék. Miért éppen Erdély fájt a legjobban, és nem a polgárosult Felvidék, vagy a dús gabonatermő Délvidék? Valószínűleg azért, mert Erdélyt egyfajta romantikus képzelet övezte. E romantikának …
2012 június végén Gerő András történész antiszemitizmussal vádolta meg az egyik vezető magyar történészkollégáját, Romsics Ignác akadémikust. Gerő vádjait a magyar történész szakma túlnyomó többsége elutasította, de közben, 2012 júliusában érdekes vita zajlott le antiszemitizmusról és antiszemitizmus-vádról, Horthy-rendszerről, a magyar történettudományról. Máig ez volt az utolsó nagy „antiszemitizmus-vita” Magyarországon, mintegy lezárva az 1990-es évektől gyakran …
A 20. század eleji nagy progresszió egyik legfontosabb eleme volt a freudizmus diadala, és ezzel együtt az erotika minden korábbinál nyíltabb megjelenése a művészetekben, irodalomban, festészetben. Az erotika kimondottan progresszív dolognak számított a század elején, és még később is: keleten a konzervatív sztálini fordulatig az 1930-as években, nyugaton a 2000-es évek elejéig, az aszexuális ellenforradalomig …
2012 júniusának talán legemlékezetesebb politikai-közéleti eseménye az ekkor kezdődő nagy történészvita volt. Gerő András történész a liberális értelmiséghez kötődő Galamuson (Akadémikus antiszemitizmus) antiszemitizmussal vádolta meg Romsics Ignác akadémikust, történészt. Gerő szerint Romsics azért antiszemita, mert akadémiai székfoglalójában zsidó származású (magyar) történészekről beszélt, akik 1945 után támadták a régi magyar történetírást, és részt vettek az ország …