2010 április. A Fidesz (első) kétharmados győzelme a parlamenti választásokon. Mindez az 1989-ben született, de facto huszonegy, zömmel sikertelen évet megélt liberális Magyar Köztársaság kimúlását jelenti egy botrányosan rossz kormányzást (2006-tól) követően. A demokratikus választástörténetben addig példátlan módon minden megyében és Budapesten a Fidesz nyert. A rendszerváltás rendszerének domináns pártja, az MSZP mégsem csuklott össze …
Magyarország – 2010 február, március
Február elején Heller Ágnes ad interjút a 168 óra hetilapnak. A filozófus szerint a magyarországi jobboldal nem konzervatív, hanem nacionalista és populista, igazán pedig csak azok az értelmiségiek számítanak, akiket külföldön jegyeznek és ottani díjakat kapnak – hangzik a második részében öngyarmatosító, sznob, és tulajdonképpen ostoba megnyilatkozás (hiszen a magyar kultúra szempontjából a magyar közönség …
Magyarország – 2010 január
Közeledik a 2010-es választás. Teljesen világos, hogy az MSZP elveszíti kormányzati felhatalmazását, és az Orbán Viktor vezette Fidesz nyolc év után ismét hatalomra kerül. Talán ezzel is összefüggésben aktivizálódnak az ügynökügyek. Ideje emlékeztetni arra a most hatalomra kerülőket, hogy a múltjuk terhelt, és bármikor előkerülhet róluk valami kényes anyag. Még 2009-ben a kormány bizottságot állít …
Korunk Mohácsa: Mexikó (1986)
Valahogy 1986-ban romlott el minden. Pedig milyen szépen indult az év, 1986 hideg márciusában három nullra legyőztük a brazil C-csapatot. Aztán jött Csernobil, Mexikó (Irapuato), s a következő hónapokban, években széthullott minden. Mexikó – 1986, a kortárs magyar közvéleményben ez már majdnem akkora tragédia (volt) mint Mohács.
Magyarország 2009 őszén
2009 szeptemberében magyar-szlovák találkozóra került sor Szécsényben. Robert Fico szlovák miniszterelnök megalázta magyar kollégáját, Bajnai Gordont, gúnyt űzött a magyarokból. A nyitott szlovák konvojt demonstratív módon fegyveresek kísérték, mintha nem baráti országba érkeztek volna. Szeptemberben már az Élet és Irodalom vezércikke is kormányt búcsúztat. Kovács Zoltán szerint (Mi marad?): „Az állam nem korszerűsödött, versenyképessége romlott, …
A Farkas Helga-ügy
1991 nyarán, amikor eltűnt a 18 éves szegedi lány, Farkas Helga, – a médiának is köszönhetően – az egész országot sokkolta az emberrablás, az első emberrablási eset az újkori Magyarország történetében. Még ma is emlékezetes az ügy, főleg, hogy soha nem került elő a lány (vagy holtteste). Kicsoda Farkas Helga? Az orosházi származású, Szegeden élő …
Magyarország – 2009 augusztus
2009 augusztusában a Népszabadság nem volt hajlandó közölni Bächer Iván a kormányt kritizáló és a Jobbikra, a „fasisztákra” szavazásra buzdító cikkét, pedig ekkor már tömegessé vált a balliberális értelmiség pánikszerű menekülése korábbi patrónusuk és bálványuk, Gyurcsány Ferenc és kormánya, öröksége elől. Az ellenzéki és akkor még népszerű Magyar Hírlap valahogy megszerezte és leközölte az írást …
2006 – Horn Gyula beszéde
2006-ban először fordult elő a Magyar Köztársaság történetében, hogy egy párt ismételten győzni tudott a parlamenti választásokon. A kádári idők után nosztalgiázó magyar társadalom az utódpárt, de alkalmazkodni tudó MSZP-től várta a rendszerváltás rendszerének konszolidációját. A 2006-os MSZP-SZDSZ választási győzelem annak a jegyében született, hogy Magyarország sikeres ország, de ez a retorika csak a kampány …
Magyarország – 2009 július
I. Július 22-én az SZDSZ egyik korábbi meghatározó alakja, Kőszeg Ferenc kelt ki a korábbi, elsősorban Magyar Bálint nevével fémjelzett pártelit ellen a Népszabadságban (Az SZDSZ hercegei). Kőszeg visszanyúlt egészen 1991 novemberére, amikor Tölgyessy Pétert választották az SZDSZ elnökévé. Tölgyessy akkor kijelentette, hogy „patriótább” pártot szeretne, amit kihívásként vett a főleg budapesti pártelit, hogy az …
Az LMP bukása
A Lehet Más a Politika (LMP) rendkívül szimpatikus volt számomra, olyannyira, hogy egyszer majdnem be is léptem a pártba. Az LMP a 2009-es EU parlamenti választásokon tűnt fel először, akkor még a mára már a teljesen feledésbe merült Humanista Párttal együtt, és 75 ezer szavazatot szerzett (2,6 %). A párt rendszerkritikus volt, de inkább balos …
Magyarország – 2009 június
2009. június 7-én második alkalommal rendeztek európai parlamenti választásokat Magyarországon. Ez a választás történelmi volt, hiszen ekkor roggyant meg az 1990 után létrehozott pártrendszer. A korábbi húsz évet jelentős mértékben meghatározó SZDSZ, először története során országos megmérettetésen, nem érte el az 5 %-ot („kiesett”). A szélsőjobboldali Jobbik viszont 14,77 %-ot szerzett (alig három évvel korábban, …
Magyarország – 2009 május
2009 májusában a Fidesz-közeli Magyar Hírlap még azért ostorozta a kormányt, mert túl jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. A Fidesz-közeli véleménybefolyásoló, Gereben Ágnes „nagyon súlyosnak” látja a helyzetet: „Aki kritikátlanul helyesli és igazolni igyekszik az orosz előrenyomulást, az tulajdonképpen kollaborál azzal a gazdasági és politikai expanzióval, amely a Kreml politikájának évszázados hagyományokra épülő, lényegi eleme.” – …
A szakértelem bukása
Az 1990-es évekből származik Csurka István elhíresült és sokat megmosolygott mondata, miszerint “a szakértelem bolsevik trükk.” Csurka kijelentésében sejthetően nem a szakértelem, hanem a trükk szón van a hangsúly. Az 1990-es években a posztkommunista elit a szakértelem jelszavával és ígéretével tudott meggyőző lenni a társadalom jelentős része számára. S valóban, a korábbi évtizedek monopolisztikus hatalomgyakorlása …
Magyarország – 2009 április
Gyurcsány Ferenc lemondása után végül hosszas huzavona után a neoliberális konszenzust támogató Bajnai Gordon lett az új magyar kormányfő, 1993 decembere és 2004 augusztusa után a harmadik, aki „menetközben” lett miniszterelnök (tehát nem közvetlenül választások után). 2009 áprilisában látványos kudarcot mutat az MSZP-SZDSZ-kormány által 2006 után erőltetett kórházprivatizáció. Az egészségügyi „reform” egyik zászlóshajójának szánt kiskunhalasi …
Magyarország – 2009 március
Éppen tíz éve, 2009 érdekes és feszült év volt: az 1990 után kialakult liberális gazdasági és politikai rendszer nyilvánvalóan csődöt mondott, Magyarország gyakorlatilag a felbomlás szélére került. Egy gyenge technikai kormány állt az ország élén, minimális belső támogatottsággal, az ország (pénzügyi) sorsa, beteljesítve a félgyarmati függést, a nyugati partnerek jóindulatától függött. A Gyurcsány-kormány 2006 utáni …
Magyar elitek 1945 után
A Mandineren jelent meg Sebes Gábor Rövid kurzus Nagy Imréről című írása, annak kapcsán, hogy a politikus szobrát eltávolították Budapest (az ország) politikai központjából, az Országgyűlés épülete mellől. Az írásban többek között ez olvasható: „Akik nem tudtak Kádár alatt beilleszkedni, azok tartották ébren évtizedekig a nemzeti és demokrata Nagy Imre mítoszát, már csak saját maguk …
A Fidesz és az értelmiség
Az 1990-es évek „fontos” eseményeinek számítottak azok az „értelmiségi” találkozók, melyek egy része Balatonszárszón, Farkasházy Tivadar humorista nyaralójában zajlottak. Néhány éve megpróbálták újjáéleszteni ezt a tradíciót, de sikertelenül (az Index újságíróit ki is tiltották a rendezvényről, mert lefotózták a házigazda vécéjét…). 1993-ban is összejött az akkori magyar elit, mert hát rendszerváltás ide vagy oda, egészen …
Menekülő emberek, bukott nemzedék (2018)
A kudarcosnak tekintett választási szereplés után nemcsak hogy a lemondását jelentette be Vona Gábor, a Jobbik (volt) elnöke, hanem a politikából való visszavonulását is. Szintén lemondott Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, igaz, ő maradna a közéletben. A két párt vezetősége elégedetlen a 19 és 7 %-os eredményekkel, az 1-1 megnyert egyéni választókörzettel. Pedig nagy utat …