Nem vagyok filmtörténész, nem tudom, hogy Huszárik Zoltánra hatott-e Andrej Tarkovszkij, bár a csodálatos Szindbád (1971) képei (Sára Sándor) időnként mintha az Andrej Rubljovot (1966) idéznék. Mindenesetre ahogy az irodalmi Szindbád szerzőjére, Krúdy Gyulára erősen hatott Alekszandr Puskin, úgy Huszárikra is hathatott Tarkovszkij, így mintegy a maga logikája szerint fordulhatott vissza a képekben az irodalmi …
A James Bond filmek kultúrtörténeti szemszögből
Nem vagyok rajongója a James Bond franchise-nak, csak nemrég derült ki számomra, hogy nem is láttam a filmek többségét. Az elmúlt pár hónapban azonban végignéztem az összes Bond-filmet. A legutóbbi Bond-mozit, a Spectre című alkotást 2015-ben mutatták be, a film rendkívül rossz kritikákat kapott, és a jelek szerint a nézők tetszését sem nyerte el. Én …
Marosán György – egy gerinces gazember
Ritka dolog, amikor egy ember nyilvánvalóan a rossz oldalon áll, és megrendíthetetlenül, szemrebbenés, ingadozás nélkül, mindennek ellenére kitart a véleménye mellett. Ilyen ember volt Marosán György (1908 – 1992), a hosszú életet megért bihari származású szociáldemokrata, majd kommunista politikus. Ki volt Marosán György? 1948-ban még támogatta a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülését, de 1950-ben azzal …
Trump! Egy izgalmas választási éjszaka
Rendkívül izgalmasan alakult az amerikai választások éjszakája november 9-én. Hajnali kettőkor keltem, hogy élőben nézzem az eseményeket, erre az inspirált, hogy még magyar idő szerint este a CNN közvéleménykutatást készített a választásról. A felmérésből az derült ki, hogy a legtöbb ember (ha jól emlékszem, 38 %), aki elment választani, azért ment, mert változást akar. Ez …
Népszabadság, Kádár-rendszer, Fidesz
A Népszabadság váratlan bezárását/megszüntetését azzal szokás magyarázni, hogy a lap Rogán Antal miniszter kínos ügyeivel kapcsolatban jelentetett meg publikációkat. Lehet, hogy részben így is van, bár a tulajdonos az üzleti modell átalakításával indokolja a történteket, ez viszont nem magyarázza meg, hogy miért kapcsolták le a honlapot és miért alázták meg elfogadhatatlan módon az újságírókat. A …
Ó, Európa
Az egyik legjobb könyv Európáról a kiváló francia történész, Jacques Le Goff (1924 – 2014) Európa születése a középkorban című műve. Mi Európa? Le Goff szerint egy civilizációs fenomén, mely a középkorban alakult ki, a Római Birodalom összeomlása után. A birodalom összeomlása tette lehetővé Európa kialakulását, és a „birodalmiság” idegen Európától. Európa nem viseli el …
Mi zajlik Európában: migráció vagy kolonizáció?
Szokás mostanság a honfoglaló magyarokhoz hasonlítani az Európába Ázsiából és Afrikából érkező (főleg muszlim) bevándorlókat, mondván, mi is migránsként érkeztünk mai lakhelyünkre. S valóban, a honfoglaló magyarok tényleg „migránsként” érkeztek a Kárpát-medencébe. Gondoljunk bele, a honfoglalók nagyszülei még nagy valószínűséggel valahol az Urál környékén születtek. Őseink 830 körül hagyták el a Volga-Urál vidéki „őshazát” (bár …
Séta a halasi Tabánban
Tapasztalataim szerint a fényképek igazi értékét az idő adja meg. Ami ma jelentéktelen, semmirevaló fényképnek látszik, húsz-harminc év múlva kincset érhet. Kiskunhalasról sok régi fénykép fennmaradt, de ezek túlnyomó része a Városházát, esetleg néhány kiemeltebb objektumot, a templomokat, a Sóstót, vagy a vasútállomást ábrázolja az unalomig ismert módon. A kevésbé frekventált helyekről, például a Tabánról …
Futball és nemzeti érzés (2016)
Az elmúlt napokban emberemlékezet óta nem látott dolgok történtek Budapest utcáin. Emberek – főleg fiatalok – tömegei zúdultak ki az utcákra, a Nagykörútra, kezükben magyar zászló, arcukon piros-fehér-zöld festék, mellükön a „Magyarország” póló. Leáll a forgalom, az utcákon hömpölygő emberfolyam egyetlen testté és lélekké forr össze. A jelszó: Magyarország. Emberemlékezet óta nem történt ilyen, bár …
Illyés Gyula: Kora tavasz
Harmincas évei második felében írta Illyés Gyula Kora tavasz című önéletrajzi ihletésű regényét. Most vasárnap olvastam ki a könyvet, együltő helyemben, nem tudtam letenni, mint gyerek- és ifjúkorom nagy olvasmányait (többek között Illyéstől a Puszták népét). Illyés esztétikai nagyszerűséggel, egyben racionális egyszerűséggel rajzolja meg a kelet-dunántúli szegénynép alakját és sorsát, könyve mintha egy Brueghel-festmény lenne …
Sidney Sheldon: Mesterjátszma
A 2007-ben elhunyt Sidney Sheldon a világ egyik legolvasottabb írója volt (nemcsak a „maga korában”, de még ma is a legnagyobb eladott példányszámú szerzők közé tartozik). Az amerikai szerző könnyű, fordulatos ponyvaregényei az 1990-es évek elején jelentek meg Magyarországon. Nemrég olvastam el Mesterjátszma című regényét, mely 1982-ben készült el (nálunk tíz évvel később jelent meg). …
A Tanácsköztársaság és a magyar értelmiség
1919. március 20-án Károlyi Mihály köztársasági elnök, miután a kegyetlen Vyx-jegyzék átvétele után nem vállalta Magyarország fegyveres védelmét, átjátszotta a hatalmat a szociáldemokrata-kommunista társaságnak, másnap pedig megalakult a Magyarországi Tanácsköztársaság (Károlyi időtől függően eltérően emlékezett vissza az akkori eseményekre, amikor az tűnt előnyösebbnek, azt mondta, nem önként adta át a hatalmat, őt becsapták; máskor ezzel …
A magyar média javulásáról (2016)
Még 2014-ben jelent meg a Mandiner blogján, a rendszerváltás értékelésével foglalkozó sorozatban Farkas Attila Márton kulturális antropológus írása, mely az egyik legvelősebb és legjobb elemzését adja annak, ami történt velünk a szocializmus bukását követő 25 évben. A sajtószabadság kapcsán a következőket írja: „Ami a sajtó- illetve a szólásszabadságot illeti, volt két tűrhető évünk, nagyjából ’88 …
Az ébredő erő a Baljós árnyak sorsára jut?
Meglehetősen vegyes érzelmekkel távoztam tegnap (december 18-án, mindjárt az első napon) a Csillagok háborúja legújabb, VII. részének (Az ébredő erő) vetítéséről. Minél több óra telik el a látvány óta, annál inkább felülkerekedik bennem a csalódás érzése (és azok a gondolatok, én vajon ezt hogyan oldottam volna meg). Úgy látom a visszajelzések alapján, hogy sok néző …
Európa – lopakodó putyinizmus? (2015)
Kissé illeszkedve az előző bejegyzésemhez, mintegy annak gondolatát továbbfűzve az európai parlamenti demokráciák kedvezőtlen tendenciáiról írnék, arról, hogy az 1945 után megszokott „parlamenti váltógazdálkodás” kiüresedni látszik, a többpártrendszerek mintha formalitássá válnának, gyakorlatilag „leválthatatlan” hatalmi konstrukciók formálódnak. Nemcsak Magyarországra igaz ez, hanem kontinensünk több országára is. Lássuk csak:
Star Wars III: prófécia a zsarnokságról?
Szerencsére nem szoktam politikusok társaságába járni, egyszer mégis előfordult, hogy egy zárt körű társaságban egy viszonylag magasrangú politikus értekezését hallgathattam meg a politikusok és a politika meghatározó szerepéről. A politikus mondanivalójának lényege az volt, hogy mindenről ők döntenek: ők határozzák meg a közbeszédet; ők mondják meg, ki kap pénzt és ki nem; ők alkotnak elitet; …
Magyarország, a vonakodó szövetséges
1683-ban a hanyatló Oszmán Birodalom végső erejét összeszedve támadást indított Bécs ellen. Az utolsó nagy török akcióban magyarok is támogatták a Fényes Portát – Thököly Imre kurucai. Thökölyre és a kurucokra árulóként tekintett a korabeli európai közvélemény – lám, a hálátlan magyarok elárulták Európát és a kereszténység ügyét. A törökök akciója szerencsére nem járt sikerrel. …
Petőfi Sándor nyomában
Csak viszonylag nemrég fedeztem fel magamnak Petőfi Sándor költészetét, és egészen a közelmúltban a kiváló Petőfi-kutató, Dienes András könyveit. Sokáig elbűvöltek Németh László szavai, miszerint Petőfinek a lombja egyszerre a gyökere (enyhe célzás Petőfi „gyökértelenségére”, nem magyar származására, harsányságára), de jobban megismerve Petőfit, azt hiszem, Németh Lászlónak nem volt igaza. Petőfi mélyről jövő őserő volt, …