Nem vagyok filmtörténész, nem tudom, hogy Huszárik Zoltánra hatott-e Andrej Tarkovszkij, bár a csodálatos Szindbád (1971) képei (Sára Sándor) időnként mintha az Andrej Rubljovot (1966) idéznék. Mindenesetre ahogy az irodalmi Szindbád szerzőjére, Krúdy Gyulára erősen hatott Alekszandr Puskin, úgy Huszárikra is hathatott Tarkovszkij, így mintegy a maga logikája szerint fordulhatott vissza a képekben az irodalmi …
Marosán György – egy gerinces gazember
Ritka dolog, amikor egy ember nyilvánvalóan a rossz oldalon áll, és megrendíthetetlenül, szemrebbenés, ingadozás nélkül, mindennek ellenére kitart a véleménye mellett. Ilyen ember volt Marosán György (1908 – 1992), a hosszú életet megért bihari származású szociáldemokrata, majd kommunista politikus. Ki volt Marosán György? 1948-ban még támogatta a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülését, de 1950-ben azzal …
Futball és nemzeti érzés (2016)
Az elmúlt napokban emberemlékezet óta nem látott dolgok történtek Budapest utcáin. Emberek – főleg fiatalok – tömegei zúdultak ki az utcákra, a Nagykörútra, kezükben magyar zászló, arcukon piros-fehér-zöld festék, mellükön a „Magyarország” póló. Leáll a forgalom, az utcákon hömpölygő emberfolyam egyetlen testté és lélekké forr össze. A jelszó: Magyarország. Emberemlékezet óta nem történt ilyen, bár …
Illyés Gyula: Kora tavasz
Harmincas évei második felében írta Illyés Gyula Kora tavasz című önéletrajzi ihletésű regényét. Most vasárnap olvastam ki a könyvet, együltő helyemben, nem tudtam letenni, mint gyerek- és ifjúkorom nagy olvasmányait (többek között Illyéstől a Puszták népét). Illyés esztétikai nagyszerűséggel, egyben racionális egyszerűséggel rajzolja meg a kelet-dunántúli szegénynép alakját és sorsát, könyve mintha egy Brueghel-festmény lenne …
A magyar média javulásáról (2016)
Még 2014-ben jelent meg a Mandiner blogján, a rendszerváltás értékelésével foglalkozó sorozatban Farkas Attila Márton kulturális antropológus írása, mely az egyik legvelősebb és legjobb elemzését adja annak, ami történt velünk a szocializmus bukását követő 25 évben. A sajtószabadság kapcsán a következőket írja: „Ami a sajtó- illetve a szólásszabadságot illeti, volt két tűrhető évünk, nagyjából ’88 …
Európa – lopakodó putyinizmus? (2015)
Kissé illeszkedve az előző bejegyzésemhez, mintegy annak gondolatát továbbfűzve az európai parlamenti demokráciák kedvezőtlen tendenciáiról írnék, arról, hogy az 1945 után megszokott „parlamenti váltógazdálkodás” kiüresedni látszik, a többpártrendszerek mintha formalitássá válnának, gyakorlatilag „leválthatatlan” hatalmi konstrukciók formálódnak. Nemcsak Magyarországra igaz ez, hanem kontinensünk több országára is. Lássuk csak:
Star Wars III: prófécia a zsarnokságról?
Szerencsére nem szoktam politikusok társaságába járni, egyszer mégis előfordult, hogy egy zárt körű társaságban egy viszonylag magasrangú politikus értekezését hallgathattam meg a politikusok és a politika meghatározó szerepéről. A politikus mondanivalójának lényege az volt, hogy mindenről ők döntenek: ők határozzák meg a közbeszédet; ők mondják meg, ki kap pénzt és ki nem; ők alkotnak elitet; …
Magyarország, a vonakodó szövetséges
1683-ban a hanyatló Oszmán Birodalom végső erejét összeszedve támadást indított Bécs ellen. Az utolsó nagy török akcióban magyarok is támogatták a Fényes Portát – Thököly Imre kurucai. Thökölyre és a kurucokra árulóként tekintett a korabeli európai közvélemény – lám, a hálátlan magyarok elárulták Európát és a kereszténység ügyét. A törökök akciója szerencsére nem járt sikerrel. …
A Fideszt nem lehet legyőzni – az illiberalizmus csapdája (2014)
Nem azért adtam ezt a címet ennek a bejegyzésnek (eredetileg: „A Fideszt nem lehet legyőzni – csak elsöpörni”,, de ez némiképp félreérthető lenne, ezért megváltoztattam), mert magam a Fidesz megsemmisülését vagy elsöprését kívánnám, vagy erre szólítanék fel, ez nem így van, csak konstatálom a kialakult helyzetet. Tavasszal már eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha a …
Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban
Az elmúlt évek magyar történetírásának egyik legérdekesebb, legfontosabb és sajnos aktuális műve Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán című, 2008-ban a Napvilág kiadónál megjelent könyve, melyben végre az antropológiai történelemszemlélet egyik jeles példáját fedezhetjük fel (Magyarországon is).
Charles Gati 1956-ról
Még 2006-ban jelent meg, és persze nem is kapott túl nagy visszhangot Charles Gati „tabudöntögető” könyve az 1956-os magyar forradalomról. Nem is csoda, hiszen Gati alaptézise az, hogy 1956-ban volt választása Nagy Imrének és a magyar kormánynak, melynek bukása nem volt elkerülhetetlen. A rendszerváltás után kialakított történelmi mítoszba – s hát 1956 témája talán a …
Németh Lászlót olvasgatva
Németh László (1901 – 1975) író a magyar népi mozgalom egyik legjelentősebb, és talán legellentmondásosabb alakja (elfogadhatatlan mondatait a minap idéztem). A népiekhez hasonlóan hitte, van sajátos magyar sors, de a sajátos magyar sorsot a népnek kell beteljesítenie, mert a régi elit kudarcot vallott. „az egész réteg [a hagyományos magyar elit] erkölcse és közszelleme miatt …
1914 – hübrisz és hazug háború
Igen érdekes olvasmány a Romsics Ignác által összeállított Magyar történeti szöveggyűjtemény. Lássuk csak, milyen dokumentumok olvashatók 1914-ből, az első világháborút közvetlenül megelőző időből. Az idézett források jól rávilágítanak a magyar vezetés és közvélemény elbizakodottságára, hübriszére 1914-ben. Mi majd jól megbüntetjük a kutya Szerbiát, lesz még Belgrád magyar falu! Gyurgyák János kitűnő könyve, az Ezzé lett …
A Mester és tanítványa: Putyin és Orbán
Még valamikor a 2000-es évek elején ütött belém a gondolat, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökre szeretne hasonlítani. Figyelemmel követtem az akkor még fiatal orosz elnököt, és a magyar belpolitikát is, és olyan érzésem támadt (ez persze nem több, mint érzés), mintha Orbán Putyint akarná utánozni, gesztusokban, hanghordozásban, fellépésben. Mintha Orbán a tükör előtt …
Reformkor és magyar nacionalizmus
A 19. század első felében zajlott reformkor a magyar történelem egyértelműen pozitív időszakai között van számontartva. Iskolai tanulmányainak során valami olyasmit tanítottak nekünk, hogy a magyar elit ebben az időszakban teljes mértékben együttműködött, s bár voltak fontolva haladók és „progresszívek”, de a haladás iránya nem volt kétséges. Fejlődött a magyar nemzeti kultúra, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi… …
Salzburg (2014)
Életemben egyszer voltam eddig Ausztriában, valamikor 1989-ben, amikor magyar bevásárlóturisták tömegei özönlötték el Bécset. Hirtelen elérhetővé vált a világútlevél, a szocializmusban, hiánygazdaságban (bár a szocialista Magyar Népköztársaság a bőség földje volt a Szovjetunióból vagy Romániából nézve…) nevelkedett magyarok százezrei, sőt, milliói keltek útra Ausztriába, hogy személyesen is megtapasztalják a kapitalizmus, a Nyugat, a csillogó boltok …
Szabó Dezső a Horthy-rendszerről
Nemrég Tamás Gáspár Miklós Horthy? Címmel publikált cikket a Népszabadságban. Tétele szerint a Horthy-rendszer nem felelt meg a magyar társadalom többsége érdekeinek. Alapvetően egyetértek ezzel a gondolattal, bár én a Horthy-rendszernek három különböző szakaszát különböztetem meg, mint ahogy azt korábban is írtam (1. Gazdasági konzervatív-liberalizmus kora, a „bethleni konszolidáció”, alapvetően a Monarchia mintáira, inerciájára alapozva, …
Ady Endre a mai Magyarországról (2013)
Ady Endre a 20. század egyik legnagyobb magyar géniusza volt. Ez a bihari kálvinista magyar zseni mintegy a csontjaiban hordta a magyar sorsot, múltat és jövendőt. Ady Endre 1877-ben született. 1905-ben, 28 évesen írta meg Morituri (’Halálba menők’) c. cikkét, mely a Figyelő c. lapban jelent meg. Ebben a cikkben, 13 évvel az összeomlás előtt …